Ügyfélszerzés és értékesítés

Piaci szegmentálás: csoportképzés és döntési minta

Melyik különbségből legyen külön ajánlat vagy segítség? Besorolási szabály, ezer vásárlós oktatási minta, fedezet és összehasonlítható csoportok.

A különbségből következő megoldás

Mely csoport?

Melyik csoportnak miért kell más segítség?

Három tálcában eltérő textúrájú sötét papírkorongok fekszenek; az egyik tálca vörös, a másik kettő papírszínű.
A csoportképzés után külön döntés, melyik piacot és hogyan szolgálod ki.

RövidenA piaci szegmentálás a piac olyan csoportokra bontása, amelyek tagjai a vizsgált igény vagy viselkedés szempontjából hasonlók, és amelyek eltérő ajánlatot vagy marketingmegoldást indokolhatnak. A csoportképzés után külön döntés a célpiac kiválasztása.

Más elnevezések: szegmentálás, piacszegmentálás, piaci szegmentáció, market segmentation.

A piaci szegmentálás a lehetséges vevőket olyan csoportokra bontja, amelyeknél más igény, választási szempont vagy viselkedés eltérő marketingmegoldást indokolhat. A csoportképzés után döntöd el, melyik csoportot kívánod kiszolgálni, milyen ajánlattal és erőforrással. Egy használható szegmensből konkrét feladat következik. Ha ugyanazt az ajánlatot, tartalmat és kiszolgálást adnád minden kialakított csoportnak, lehet, hogy a felosztás csak több adminisztrációt teremtett.

Mire használható a szegmentálás?

A felosztás abban segít, hogy ne egyetlen átlagos vevőből próbáld megérteni a különböző helyzeteket. Egy szerszámwebshop első műhelyét berendező vásárlója útmutatást kérhet, míg a pontos cikkszámot újrarendelő szakember gyors elérhetőséget és kiszámítható szállítást. A két csoport ugyanabból a kategóriából vásárolhat, de más döntési segítségre lehet szüksége. A különbség indokolhat eltérő tartalmat, navigációt vagy csomagajánlatot, amelynek hatását utána meg kell vizsgálni.

A szegmentálás termékfejlesztéshez, árazási kérdéshez, kommunikációhoz és kiszolgáláshoz is használható. Ezért a munka elején írd le, milyen döntést szeretnél hozni. A termékcsomag kialakításához hasznos felosztás nem feltétlenül megfelelő egy hírlevélhez. A vásárlás gyakorisága például segíthet az utánkövetésben, de önmagában nem magyarázza meg, melyik új termékképesség hiányzik a piacról. A vizsgálat tárgyát és az adatforrást a döntéshez kell választani.

Az OpenStax piaci szegmentálási fejezete közös igénnyel rendelkező, várhatóan hasonlóan reagáló csoportok kialakításaként mutatja be a fogalmat. A saját munkában ez ellenőrizendő feltevés. A közös tulajdonság még nem bizonyít azonos reakciót. Attól, hogy két vásárló ugyanabban a városban lakik, nem biztos, hogy ugyanazért keres szerszámot vagy ugyanazt a csomagot választaná. A csoportot ezért tényleges döntési különbséggel érdemes indokolni.

Szegmentálás, célpiacválasztás és pozicionálás

A szegmentálás a lehetséges csoportokat tárja fel. A célpiacválasztás kijelöli, melyikre fordítasz erőforrást. A pozicionálás azt tisztázza, milyen választási helyzetben és alternatívákhoz képest értelmezhető az ajánlatod. A három feladat egymásra épülhet. Nem minden azonosított szegmens lesz célpiac, és egy csoportot sem szükséges kizárólag a mérete alapján választani. A vállalható kiszolgálás és a valós megkülönböztetés ugyanúgy része a döntésnek.

Az ICP a megfelelő ügyfélcég részletes illeszkedését írhatja le egy választott B2B-körön belül. A buyer persona az emberek döntési szerepét és információigényét dolgozza fel. A szegmens ezeknél tágabb csoportképzési kérdés. Az iparági felosztás például lehet első elemzési lépés, de attól még nem tudod, mely cégeknek vállalható a szolgáltatás, és kinek kell elmagyarázni a bevezetés feltételeit.

A sorrend a gyakorlatban visszatérő vizsgálat is lehet. A kiszemelt csoport részletes megismerése után kiderülhet, hogy két nagyon eltérő feladatot kevertél össze. Ilyenkor a csoporthatárt újra kell gondolni. Az adatból talált különbség pedig lehet érdekes, de üzletileg használhatatlan. Ha egyik csoportot sem tudod elérni vagy elkülönítve kiszolgálni, a statisztikailag látványos felosztás önmagában kevés segítséget ad a következő marketingdöntéshez.

Milyen szempont alapján képezhetsz csoportot?

Fogyasztói piacon vizsgálható a földrajzi hely, a demográfiai jellemző, az élethelyzet, az érték és az érdeklődés, illetve a megfigyelt vásárlási vagy használati viselkedés. Ezek adatcsoportok, nem kötelezően kitöltendő mezők. A szállítási terület például közvetlen kiszolgálási különbséget okozhat. A feltételezett életstílus viszont könnyen bizonyítatlan történetté válik, ha nincs hozzá kutatás. Csak olyan adatot használj, amely a választott döntéshez szükséges és megfelelően kezelhető.

B2B-helyzetben szóba jöhet az iparág, a működés mérete, az alkalmazott rendszer, a beszerzési folyamat vagy a megoldandó feladat. A létszám kényelmes szűrő, de két hasonló méretű cég munkafolyamata nagyon különbözhet. Ha egy szolgáltatás értéke a több telephely közötti adatátadásban van, a működési helyzet közelebb lehet a lényegi különbséghez. A cégadatot ezért a szolgáltatás tényleges illeszkedésével együtt vizsgáld, és ne helyettesítsd vele a szükséges kérdést.

A viselkedési adatnál az időablak lényeges. Egy éve nem vásárló kapcsolat más csoportba kerülhet attól függően, mennyi a termék természetes újrarendelési ciklusa. A közelmúltbeli rendelés önmagában nem mutat elégedettséget vagy jövőbeli értéket. A kosárösszegből sem következik automatikusan a fedezet. A csoportképzéshez használt adat jelentését és korlátját írd le, hogy a későbbi kampány ne erősebb állításon alapuljon, mint amit ténylegesen megfigyeltél.

Milyen egy használható szegmens?

Az OpenStax hatékony szegmentálási feltételei között szerepel az elérhetőség, a megkülönböztethetőség, a cselekvési lehetőség, a mérhetőség és az elegendő üzleti jelentőség. A saját munkalapon ezekből kérdést készíthetsz. Felismerhető-e a csoport? Tudsz-e neki más segítséget adni? El tudod-e érni? Megéri-e a külön megoldás ráfordítása? A válaszhoz bizonyíték vagy megnevezett további vizsgálat tartozzon.

A mérhetőség nem jelenti, hogy minden jellemzőről pontos országos adat szükséges. A döntéshez megfelelő bizonytalansággal kell tudnod becsülni vagy megfigyelni a csoportot. Egy saját ügyfélállomány felosztásánál az egyedi vásárlók száma rendelkezésre állhat. Új piacnál előbb a kör meghatározása és a kereslet felmérése lehet a feladat. A két helyzet bizonyítékszintjét ne keverd össze: a saját webshop vásárlói nem alkotják automatikusan az egész piac reprezentatív mintáját.

Az elegendő jelentőség az adott üzleti feladathoz kapcsolódik. Egy kis, magas támogatási igényű csoport külön termékfejlesztést nem biztos, hogy indokol, de rövid magyarázó anyagot igen. A döntést a várható segítség és a teljes ráfordítás alapján hozd meg. Nem létezik minden vállalkozásra érvényes minimális szegmensméret. A túl apró csoportok kezelése bonyolíthatja a munkát, miközben nem ad arányos használati vagy gazdasági többletet.

Kitöltött adatpélda: ezer egyedi vásárló

A következő példa kitalált szerszámwebshop egyetlen, meghatározott időszakban megfigyelt ezer egyedi vásárlóját használja. A cél az, hogy eldöntsük, milyen választást segítő anyagot érdemes készíteni. A példában minden vásárlót az időszak első megfelelő rendeléséhez rögzített, ellenőrzött beszerzési feladat alapján sorolnak be. Ez tanulási célú adatkészlet, nem valós ügyfélkutatás és nem a magyar szerszámpiac megoszlása. A saját elemzésben a tényleges adatgyűjtési módot is dokumentálnod kell.

Az A csoport 420 vásárlója első műhelyberendezési feladattal érkezik. A B csoport 350 tagja ismert típust vagy cikkszámot rendel újra. A C csoport 230 vásárlójánál egyik feladat sem állapítható meg megfelelően, ezért tisztázatlan besorolást kapnak. A három darabszám összege ezer. Az arány 42%, 35% és 23%. A tisztázatlan csoport nem önálló piaci igény, hanem adatállapot, amelynél további megismerésre lehet szükség.

01 / Besorolási minta

A tisztázatlan feladat maradjon külön adatállapot

A: első műhelyberendezés
420 fő · 42%A vásárlási feladat a mintában ellenőrzötten ismert.
B: pontos újrarendelés
350 fő · 35%Ismert típus vagy cikkszám pótlása a megadott feladat.
C: tisztázatlan adat
230 fő · 23%A hiány nem önálló piaci szükséglet vagy feltételezett elutasítás.

A besorolás a mintában kölcsönösen kizáró. Egy vásárló egy elemzési sorban szerepel, ezért az összeg értelmezhető. A valós ember később más feladattal is érkezhet, így a címke az adott vizsgálati időszak feladatát jelöli. Ha több rendelés vagy több feladat kerül az adatba, más elemzési egységet kell választanod. A vevő, a rendelés és a látogatás összekeverése könnyen hibás csoportméretet és félrevezető konverziós arányt eredményez.

A besorolási szabály legyen végrehajtható

A munkalapon rögzítsd az elemzési egységet, az időablakot, az adatforrást és a szabályt. A példában a műhelyindítási feladat akkor A, ha a megadott beszerzési cél ezt megerősíti. A pontos újrarendelés akkor B, ha az ismert típus pótlása ellenőrzötten szerepel. Ha nincs elég adat vagy ellentmondó a válasz, C lesz. A szabály nem következtet automatikusan a kosárból arra, hogy az ember kezdő vagy szakember.

A próbához két kolléga egymástól függetlenül soroljon be néhány azonos esetet. Az eltérő döntés megmutathatja, hol kétértelmű a feltétel. Például egy tapasztalt szakember is berendezhet új műhelyt, ezért a szakmai múlt nem írhatja felül a konkrét feladatot. A cél a következetes osztályozás, nem az, hogy a kollégák eltalálják az elemző szándékát. A pontosítás után a szabály új változatát és az érintett korábbi sorokat is jelöld.

Az ismeretlen adatot ne pótold találomra. Ha a 230 tisztázatlan vásárlót arányosan szétosztanád az A és B csoport között, olyan információt állítanál elő, amelyet nem figyeltél meg. Használhatóbb megoldás a hiány okának vizsgálata és szükség esetén egy rövid, célzott adatgyűjtés. A kérdés csak annyi legyen, amennyi a döntéshez szükséges. A pontosabb besorolás értékét a vele járó ügyfélteherrel és munkával együtt kell mérlegelni.

Milyen külön megoldás következik a csoportokból?

Az A csoport számára egy műhelyindítási választási lap készülhet. A bemenet a tervezett munkafajta, a meglévő felszerelés és a rendelkezésre álló hely. A lap a szükséges terméktulajdonságokat segít összehasonlítani. Nem ígéri, hogy minden kezdőnek ugyanaz a csomag megfelelő. A saját próba azt vizsgálja, hogy az olvasó megérti-e a választási feltételeket, és megtalálja-e az igényéhez illő termékadatot. A konkrét ajánlat a tényleges választékhoz igazodik.

A B csoport számára a pontos azonosítás, a készlet és a szállítás érthetősége lehet fontosabb feladat. Itt a külön megoldás lehet jól kereshető cikkszám és következetes termékadat. Nem feltétlenül kell hosszabb tartalmat írni. A C csoportnál először azt érdemes megérteni, hiányos adatból vagy eltérő vásárlási helyzetből származik-e a bizonytalanság. A tisztázatlan állomány nem kapjon automatikusan általános kedvezményt pusztán azért, mert nincs róla használható leírás.

A munkalap végére írd fel, mely rész marad közös. A termék tényleges mérete, garanciális feltétele és ára nem változhat önkényesen attól, melyik anyagból érkezik a vásárló. A különbség lehet a tartalom sorrendje, a választási segítség vagy a termékcsomag valódi összetétele. A szegmentálás nem indokol ellenőrizetlen ígéretet. A csoporthoz szabott megoldás akkor használható, ha a működésben is vállalható, és a vásárló pontos elvárást tud kialakítani belőle.

A bevétel mellett a csoporthoz rendelhető fedezetet is nézd

A mintában az A csoport 420 vásárlójának egy főre jutó nettó bevétele 60 000 forint, vagyis összesen 25 200 000 forint. A B csoport 350 vásárlójánál 45 000 forint, együtt 15 750 000 forint. A C csoport 230 tagjánál 30 000 forint, együtt 6 900 000 forint. A teljes nettó bevétel 47 850 000 forint. Ezek feltételezett oktatási adatok, kizárólag a számítás bemutatására.

Tegyük fel, hogy a megadott termék- és teljesítési változó költségek után A-nál 30%, B-nél 40%, C-nél 25% fedezet marad. Ez rendre 7 560 000, 6 300 000 és 1 725 000 forint, összesen 15 585 000 forint. A legnagyobb bevételű A csoport mellett a kisebb B csoport is jelentős hozzájárulást ad a modellben. Az arányokból a termékkör és a költségek ellenőrzése nélkül nem következik, melyik csoportot érdemes megszerezni.

02 / Nettó fedezeti minta

A csoport bevétele mellé tedd a költségalapot

A csoport420 × 60 000 Ft nettó bevétel × 30% fedezeti hányad.
7 560 000 Ft
B csoport350 × 45 000 Ft nettó bevétel × 40% fedezeti hányad.
6 300 000 Ft
C adatállapot230 × 30 000 Ft nettó bevétel × 25% fedezeti hányad.
1 725 000 Ft

Ez a fedezet még nem tartalmaz minden ügyfélszerzési és működési költséget. Ha az A csoport több egyéni segítséget kér, ennek tényleges ráfordítását is vizsgáld. A történeti fedezet nem jövőbeli keresleti előrejelzés, és a jelenlegi csoportból nem következik az új vevők szerzési költsége. Az elemzés több részadatot kapcsol össze, de a célpiacválasztást külön, a várható lehetőséggel és a teljesíthetőséggel együtt kell elvégezni.

Megéri-e külön anyagot készíteni?

Kitalált döntési modellünkben az A csoportnak szánt választási anyag készítése és karbantartása 180 000 forintot igényel a vizsgált időtávon. Ha egy valóban többletként létrejövő rendelés átlagos, a megadott változó költségek utáni fedezete 12 000 forint, tizenöt ilyen rendelés fedezi a ráfordítást. A számítás 180 000 osztva 12 000-rel. Tizenöt meglévő rendelés átirányítása viszont nem ugyanaz, mint tizenöt új hozzájárulás keletkezése.

A hatás megállapításához megfelelő összehasonlítás kell. Az útmutatót használó emberek eleve motiváltabbak lehetnek, így a magasabb rendelési arány nem feltétlenül az anyag eredménye. Lehetőség szerint behatárolt próbát és összehasonlítható csoportot tervezz, a mérés módját előre rögzítve. Ha ez nem megoldható, az eredményt együttjárásként és megfigyelésként írd le. A munkalaphasználat és az ügyfélvisszajelzés külön is segíthet az anyag javításában.

A költségmodellbe a későbbi frissítést és a támogatási munkát is vedd fel. Egy termékválasztási lap elavulhat, ha változik a készlet vagy a méretadat. A gazda feladata a ténylegesen szükséges frissítés. A csoport külön kezelése akkor is lehet indokolt, ha közvetlenül nem mérhető többletrendelés, például alapvető tájékoztatási hibát javít. Ilyenkor ezt a feladatot nevezd meg, és ne állíts helyette bizonyítatlan bevételi hatást.

Átfedő szegmensek és címkék

Nem minden csoportnak kell kölcsönösen kizárónak lennie. Aki műhelyt indít, lehet korábbi vásárló is, és egyszerre több termékkategória iránt érdeklődhet. A csoportképzés tárgyától függ, hogy egyetlen kategóriát vagy több címkét használsz. Kitalált példában 300 vásárló vesz fúrógép-kiegészítőt, 250 védőfelszerelést, és 100 mindkettőt. Az egyedi érintett vásárlók száma 300 plusz 250 mínusz 100, vagyis 450, nem 550.

A riportban jelezd, mely sorok adhatók össze. Ha a bevételt mindkét érdeklődési címke alá teljes egészében beteszed, az összeg meghaladhatja a webshop tényleges bevételét. Ez lehet külön elemzési nézet, de nem összesítő pénzügyi bontás. A megoldás egyértelmű hozzárendelési szabály vagy a címkék átfedésének külön kimutatása. A választott szabály a döntéstől függ, nem attól, melyik eredményez látványosabb táblázatot.

A csoporton belüli eltérésre is figyelj

Egy szegmens nem tesz minden tagot azonossá. A műhelyindítók között lehet eltérő munkafajta, keret és előismeret. A kérdés az, hogy a vizsgált döntéshez elegendő-e a közös feladat. Ha minden esetben más termékszakértői segítség szükséges, a csoport lehet túl tág egy standard csomaghoz. Ha viszont ugyanaz a méret- és kompatibilitási ellenőrzés használható, a közös útmutató értelmes lehet az eltérések mellett is.

A túl sok alcsoport ellenkező problémát okozhat. Három bináris tulajdonságból nyolc kombináció, öt ilyen tulajdonságból már harminckettő adódik. Ha minden kombinációhoz külön kreatívot és munkafolyamatot készítesz, gyorsan kezelhetetlenné válhat a rendszer. Először azt vizsgáld, melyik különbség módosítja ténylegesen az ajánlatot vagy a szükséges segítséget. A több adat nem kötelez több külön kommunikációs változat készítésére, különösen kis, bizonytalan létszámú csoportoknál.

Hogyan ellenőrizd a felosztást?

A csoportképzés után nézd meg a besorolhatóságot, az eltérő szükségletet és a külön megoldás használhatóságát. A mintában külön kérdés, hogy az ezer vásárlóból mennyinél van megfelelő adat a feladatról. Másik kérdés, hogy az A csoport valóban több választási segítséget kér-e. Harmadik, hogy a megírt útmutató segít-e ebben. A három állítás külön bizonyítékot kíván. Az egyikre kapott válasz ne helyettesítse automatikusan a többit.

A próbákban használt arányok nevezője legyen világos. A besorolható vásárlók 770-en vannak, ami a teljes minta 77%-a. Az A csoport 420 fője a teljes állomány 42%-a, a besorolható résznek viszont körülbelül 54,5%-a. Mindkét szám helyes, más kérdésre válaszol. A jelentésből derüljön ki, melyiket használod. Az ismeretlen adatok arányának változása önmagában is módosíthatja a látszólagos csoportmegoszlást.

Az átlag változhat a csoportarány miatt

A csoportösszetétel jelentőségét egy másik, kitalált látogatói mintával szemléltethetjük. Az első időszakban ezer kezdő látogatóból húsz, ezer újrarendelőből nyolcvan vásárol. A két csoport konverziós aránya 2% és 8%, az összesített arány pedig 100 osztva 2 000-rel, vagyis 5%. A csoportok itt látogatói feladatot jelölnek, ezért nem azonosak az előző, ezer fizető vásárlót tartalmazó adatállománnyal.

A második időszakban 1 500 kezdőből harminc, 500 újrarendelőből negyven vásárol. A csoporton belüli arány változatlanul 2% és 8%. Az összesített eredmény mégis 70 osztva 2 000-rel, vagyis 3,5%. Az eltérés ebben a mesterséges példában a csoportarányból következik. Nem romlott egyik csoport saját konverziós aránya sem. A valós elemzésben a mérés, a forgalom minősége és más változó tényező ellenőrzése is szükséges.

03 / Összetétel és átlag

Az összesített arányt a csoportösszetétel is módosítja

Külön kitalált látogatói minta. Mindkét időszakban 2% a kezdők és 8% az újrarendelők vásárlási aránya.

Első időszak1 000 kezdő és 1 000 újrarendelő

100 / 2 000 vásárló / látogató

Összesített vásárlási arány5%
Második időszak1 500 kezdő és 500 újrarendelő

70 / 2 000 vásárló / látogató

Összesített vásárlási arány3,5%

RFM, kohorsz és piaci szegmens

Az RFM a vásárlás óta eltelt időt, a gyakoriságot és a pénzbeli értéket használó ügyfélcsoportosítás. Hasznos lehet meglévő kapcsolatok megértéséhez, de nem feltétlenül tárja fel az eltérő piaci szükségletet. Egy magas korábbi költésű ember más termékcsoportban kezdő lehet, és a ritka vásárlás következhet a termék természetéből. A viselkedési csoportot ezért a konkrét feladattal és a megfigyelési idővel együtt értelmezd, ne állandó értékítéletként.

A kohorsz közös indulási eseményhez vagy időponthoz kötött csoport. Az azonos hónapban először vásárlók későbbi viselkedése például összevethető megfelelő eltelt idő után. Az LTV vizsgálatához ez fontos lehet, de más kérdés, mint a piaci szegmentálás. Ugyanazt az állományt több nézetben elemezheted, ha a cél és a definíció látszik. A külön nézetekből származó számokat ne kezeld automatikusan azonos csoportként.

Négy munkatárs öntapadó jegyzetekkel egyeztet egy üvegfalnál.
A közös döntéshez az eltérő igényeket és feltevéseket is érdemes rögzíteni.Illusztráció · Fotó: Kampus Production / Pexels

Mikor kell egyszerűsíteni vagy módosítani?

Módosítás indokolt lehet, ha sok az ismeretlen adat, a csoportok nem kívánnak eltérő megoldást, vagy a külön kezelés aránytalan terhet okoz. Az első lépés az ok megismerése. A hiányos kérdőív adatprobléma, a csoporton belüli eltérő feladat fogalmi probléma, a félkész útmutató pedig kivitelezési probléma lehet. Nem mindegyik oldható meg a határok átnevezésével. A csoportképzés változatát, idejét és szabályát őrizd meg az összehasonlításhoz.

A felosztás ne szolgáljon emberek indokolatlan megítélésére. A kevés korábbi költés vagy a bizonytalan adat nem mondja meg egy kapcsolat emberi értékét, és nem bizonyítja jövőbeli üzleti lehetőségét sem. A cél a megfelelő segítség és az erőforrás tudatos használata. A szükséges jellemzőt megfelelően kezeld, a felesleges személyes következtetést hagyd el. A kommunikáció érthetősége és a tényleges kereskedelmi feltétel minden csoportnál maradjon következetes.

Szabályalapú felosztás vagy statisztikai csoportkeresés?

A példában előre megnevezett feladat alapján soroltuk be a vásárlókat. Ez szabályalapú megközelítés: a feltételt a döntési kérdésből alakítjuk ki, majd ellenőrizzük a besorolást. Más esetben több változó együttes mintázatából kereshetsz csoportot, például statisztikai klaszterezéssel. A módszer választását az adat, a szakértelem és az üzleti feladat határozza meg. A bonyolultabb eljárás önmagában nem ad használhatóbb szegmenst. A kapott csoportnak ugyanúgy felismerhetőnek és kezelhetőnek kell lennie a napi munkában.

Az adatalapú csoportkeresésnél az elemzőnek meg kell vizsgálnia az adatminőséget, a változók jelentését és a választott beállítás következményét. Egy nagyobb pénzösszeggel mért változó vagy egy hiányos mező befolyásolhatja a felosztást. A kapott klaszter sorszáma nem magyarázza meg a vevő feladatát. A csoport értelmezéséhez konkrét eseteket és további megfigyelést is használj. A piacra vonatkozó állítást csak olyan mintából vond le, amely ezt a következtetést valóban alátámasztja.

A saját csapat számára már az első próbánál legyen leírható az új kapcsolat besorolása. Ha a csoport csak az elemzés egyszeri állományában létezik, de egy friss vásárlót senki nem tud hozzá rendelni, a kampányban való használat még nincs megoldva. Ez nem teszi értéktelenné a feltáró elemzést, csak más állapotot jelez. A következő feladat ilyenkor a csoport üzleti értelmezése és a használható besorolási rend kialakítása, a bizonytalanságot megőrizve.

Időbeli stabilitás és állapotváltás

A szegmens egyes jellemzői tartósabbak, mások gyorsan változhatnak. A kiszolgálási régió egy ideig állandó lehet, az aktuális beszerzési feladat viszont rendelésről rendelésre eltérhet. A mintabeli műhelyindító a következő hónapban már pontos típust rendelhet újra. A címke frissítése ezért nem adatjavítás ugyanabban az értelemben, mint egy elírt irányítószám módosítása. Valós állapotváltozást rögzítesz, amelynek ideje és oka a későbbi elemzésben is számít.

A működéshez döntsd el, mikor értékeled újra a csoportot. Lehet új vásárlási feladat, ellenőrzött ügyfélválasz vagy meghatározott megfigyelési időpont. A régi besorolást ne töröld indok nélkül, ha a korábbi kampány eredményét ahhoz kell kapcsolni. A jelenlegi kommunikációhoz az aktuális állapot, a történeti értékeléshez az akkori állapot lehet szükséges. A kettő külön mező vagy napló segítségével együtt is kezelhető, az adott rendszer tényleges lehetőségei szerint.

A stabilitást ne az emberek változatlanságaként értelmezd. A kérdés az, használható marad-e a csoport a választott döntéshez a vizsgált időszakban. Egy szezonális termékkörben rövidebb ideig érvényes segítség is értelmes lehet. Az éves termékfejlesztéshez viszont tartósabb szükségletet kell megismerni. A csoport érvényességi idejét ezért a kommunikáció és a szolgáltatás időtávjához kapcsold, és a vizsgálat végén nézd meg, mely átmenetek fordultak elő ténylegesen.

Kitöltött döntés két lehetséges felosztás között

A szerszámwebshop egyik javaslata lakóhely alapján különít el nagyvárosi és egyéb vásárlókat. A másik az első műhelyberendezést és a pontos újrarendelést vizsgálja. A döntési feladat választást segítő tartalom készítése. Ha a lakóhelyből nem következik más műszaki segítség, az első felosztás ehhez kevés hozzáadott értéket adhat. A másodiknál viszont megnevezhető az eltérő kérdés és a külön anyag. Ezért a mintában ezt választják a tartalmi próba alapjául.

A földrajzi bontás ettől még más feladathoz hasznos maradhat. Ha eltérő szállítási díj vagy tényleges szolgáltatási terület tartozik hozzá, a kiszolgálási tervben szerepet kaphat. A két felosztást nem kell egyetlen végleges igazsággá összeolvasztani. A munkalapon külön nevezd meg a tartalmi és a logisztikai döntést, a hozzájuk használt adatot és a felelőst. Így ugyanaz a vásárlói állomány több szempontból is érthető marad, kezelhetetlenül sok közös alcsoport létrehozása nélkül.

A szegmentálási munkalap átadása

Próbáld ki a munkalapot néhány konkrét eseten. Egy másik kolléga ugyanúgy sorolja be őket, és meg tudja mondani a következő lépést? Ha igen, a szabály használható első változat. A webshop technikai vizsgálata közben külön figyelmet kaphat, hogy a választott termékadat és navigáció elérhető-e. A technikai teszt azonban nem igazolja a szegmens méretét, a vásárlási igényt vagy a teljes üzleti hatást. Ezek a szegmentálási és eredményvizsgálati munka külön feladatai maradnak.

Források és szerkesztési megjegyzés

A forrásokat a feltüntetett frissítéskor ellenőriztük. A számpéldák oktatási minták, a javasolt ellenőrzőlisták szerkesztői útmutatók. A platformok működése és elnevezése változhat.

Vissza az összes fogalomhoz · Szerkesztési elvek · Javítást javaslok ehhez a szócikkhez