Mérés és megtérülés
Taguchi-tesztelés: teljes ortogonális terv és a következtetés határa
Teljes L4-terv két zajhelyzettel és ismétléssel, nyers számokkal, főhatáskontrasztokkal és az összekeveredést bizonyító két modell ellenpéldájával.
A teljes futássor látható, a korlátja is
Taguchi-terv
Mi változik együtt? Melyik hatás választható külön?
RövidenA Taguchi-módszerek tervezett kísérletekkel vizsgálják a beállításokat és a zajhatásokkal szembeni robusztusságot. Gyakori eszközük az ortogonális futásterv és a szabályozható, illetve zajtényezők elkülönítése. A terv korlátozhatja a kölcsönhatások külön becslését; nem tetszőleges egyidejű változtatás és nem garantált marketingeredmény.
Más elnevezések: Taguchi teszt, Taguchi-módszer, Taguchi testing.
A Taguchi-tesztelés tervezett tényezőkombinációkkal vizsgál egy terméket vagy folyamatot. A változtatások kapcsolatát a futásterv teszi értelmezhetővé. Több elem egyszerre történő átírása önmagában nem ilyen módszer. A szabályozható beállítás, a zajhelyzet, az ismétlés és az eredmény egysége együtt határozza meg, mit lehet a készletből megtudni, és melyik hatás marad összekeveredve másikkal.
A webshop tesztelési tervében külön kérdés a működési hiba és a tényezők hatásának elkülönítése. Egy SMART-cél önmagában nem szünteti meg az ortogonális terv kölcsönhatási korlátait.
Robusztus működés és marketinghatás külön feladat
A NIST módszertani leírása a termék vagy folyamat változó körülmények közötti viselkedését is tárgyalja. A szabályozható tényezők a belső tervhez, a használat közben kevésbé kézben tartható körülmények a külső zajtervhez tartozhatnak. A laboratóriumi vizsgálatban utóbbiakat is meg kell tudni valósítani. A cél lehet olyan beállítás keresése, amely kevésbé érzékeny a megadott környezeti változásra.
Egy weboldal több elemének kombinációja is tervezhető kísérletté, de az üzleti használat nem mentesít a kiosztás és mérés követelményei alól. Ha egy változat hétfőn, másik pénteken jelenik meg eltérő közönségnek, az idő és a közönség hatása is keveredhet. A módszer neve nem teszi ezt tiszta összehasonlítássá. Az A/B-teszt cikk a megfelelő online oksági vizsgálat további feltételeit külön részletezi.
Az alábbi címkeleolvasási példa teljes egészében szintetikus. Nem vettünk résztvevőtől adatot, nem mértünk valódi leolvasást és nem indítottunk kampányt. A másodpercek mesterséges számok egy számítási munkalaphoz. Ez a terv és az elemzés gyakorlását teszi lehetővé. A kedvezőbb átlag nem valódi termékhatás, nem vásárlási eredmény és nem ajánlás egy konkrét címkeszín bevezetésére.
Három tényező és két zajhelyzet teljes meghatározása
A kitalált Pánt műhely csomagcímkéjén a keresett csomagazonosító felismerési idejét vizsgálná. A válasz a helyes azonosításig eltelt másodperc volna; a jelen modellben minden megadott kimenet helyes azonosításhoz tartozó szintetikus idő. Téves azonosításokra nincs külön emberi adat. Valós tervben a pontosság védőfeltételét is rögzíteni kellene, nehogy a gyors, de rossz választ kedvezőnek számolják.
| Tényező | Saját 1. szint | Saját 2. szint | Amit változatlanul tartanánk |
|---|---|---|---|
| A / Azonosító helye | A címke felső részén | A címke alsó részén | Ugyanaz a címkeméret és azonosító |
| B / Információrendezés | Egybefüggő sor | Elkülönített adatblokkok | Azonos teljes információkészlet |
| C / Keret színe | Fekete keret | Vörös keret | Azonos keretvastagság és betűkészlet |
A három tényező két-két szintje összesen nyolc lehetséges beállításkombinációt adna. A következő L4-terv ebből négyet vesz fel. Nem állítjuk, hogy a kihagyott négy kombinációt is ténylegesen megvizsgáltuk. A két szint közötti különbség csak a megnevezett változtatás, nem egy teljesen új címke minden tulajdonságának cseréje.
| Zajhelyzet | Teljes saját feltétel | Miért külön külső kör? | A mintában hozzá tartozó ismétlés |
|---|---|---|---|
| N1 | Egyenletes megvilágítású címke | Használati körülményként modellezzük | r1 és r2 külön szintetikus megfigyelés |
| N2 | A címke egy részét érintő árnyék | A terepi környezetben változhat | r1 és r2 külön szintetikus megfigyelés |
A zajhelyzet nem személyt vagy célcsoportot jelent. Valódi vizsgálatban a megvilágítás megvalósítását és mérhetőségét is pontosítani kellene. Itt az N1 és N2 megnevezett, de fizikailag elő nem állított mintafeltétel. Az ismétlés szintén nem két külön vevői csoport. A papírmodell minden cellához két külön számot rendel, anélkül hogy független emberi mintát állítana mögéjük.
A teljes L4-terv minden nyers kimenettel
A Minitab fogalmi dokumentációjában is szereplő háromtényezős L4-kombinációt használjuk. A három oszlop minden szintje kétszer fordul elő. Bármely két oszlop párjában a négy lehetséges szintpár pontosan egyszer szerepel. Ez az ortogonalitás fontos része, de önmagában nem tesz minden kölcsönhatást elkülöníthetővé.
Négy beállítás, két zajhelyzet, két ismétlés
A/B/C szintek · N1/r1, N1/r2, N2/r1, N2/r2 sorrendű szintetikus másodpercek
40 mp Saját sorátlag
30 mp Saját sorátlag
35 mp Saját sorátlag
24 mp Saját sorátlag

| Futássor | A | B | C | N1/r1 másodperc | N1/r2 másodperc | N2/r1 másodperc | N2/r2 másodperc |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| F1 | 1 | 1 | 1 | 32 | 34 | 46 | 48 |
| F2 | 1 | 2 | 2 | 24 | 26 | 34 | 36 |
| F3 | 2 | 1 | 2 | 26 | 28 | 42 | 44 |
| F4 | 2 | 2 | 1 | 20 | 22 | 26 | 28 |
Négy belső beállítás, két zajhelyzet és zajhelyzetenként két ismétlés: tizenhat válaszérték. A négy futássor és a tizenhat külön megfigyelés eltérő számlálási egység. Egy teljes, nyolckombinációs terv ugyanezzel a zaj- és ismétlésrenddel harminckét választ adna. A mostani készlet annak fele, és a kisebb darabszámért cserébe szűkebb következtetési lehetőséget vállalunk.
Az ortogonalitás egyszerűen ellenőrizhető. Az A és B oszlopban 1/1, 1/2, 2/1, 2/2 szerepel. Az A és C, majd a B és C párosában ugyanez a négy szintpár más sorrendben ismét előáll. A számsor nem tetszőlegesen kiválasztott négy szép címke. Ha egy sort kihagynánk vagy kedvezőbb kombinációra cserélnénk, ezt a kiegyensúlyozott kapcsolatot is újra kellene ellenőrizni.
Teljes előkészített végrehajtási sorrend
| Sorhely | Teljes cellaazonosító | Hozzá tartozó saját idő |
|---|---|---|
| S01 | F2/N1/r2 | 26 |
| S02 | F3/N1/r2 | 28 |
| S03 | F3/N1/r1 | 26 |
| S04 | F4/N1/r1 | 20 |
| S05 | F4/N2/r2 | 28 |
| S06 | F2/N2/r2 | 36 |
| S07 | F4/N1/r2 | 22 |
| S08 | F3/N2/r2 | 44 |
| S09 | F1/N2/r2 | 48 |
| S10 | F1/N2/r1 | 46 |
| S11 | F3/N2/r1 | 42 |
| S12 | F1/N1/r1 | 32 |
| S13 | F2/N2/r1 | 34 |
| S14 | F1/N1/r2 | 34 |
| S15 | F4/N2/r1 | 26 |
| S16 | F2/N1/r1 | 24 |
Valódi emberi feladatnál a tanulási és fáradási hatás kezelése is szükséges volna. Ugyanazt az azonosítót sokszor látó résztvevő később emlékezetből is válaszolhat. A sorrend keverése ezt nem feltétlenül oldja meg teljesen. A cikk ezért nem ad kész résztvevői protokollt. A teljes listából a számítás és az azonosítók ellenőrizhetők; az emberi végrehajtás további szakmai tervezést kíván.
Átlag és zajérzékenység négy teljes sorban
Minden beállítás négy válaszának egyszerű átlagát számoljuk. A zajkülönbség az N2 két számának átlaga mínusz az N1 két számának átlaga. Ez megadott feltételek közötti különbség, nem minden létező környezetre érvényes robusztussági tanúsítvány. A teljes terjedelem a legnagyobb és legkisebb nyers szám különbsége, nem szórás vagy megbízhatósági intervallum.
| Sor | Négy idő összege | Teljes átlag | N1 átlaga | N2 átlaga | Zajkülönbség | Teljes terjedelem |
|---|---|---|---|---|---|---|
| F1 | 160 | 40 | 33 | 47 | 14 | 16 |
| F2 | 120 | 30 | 25 | 35 | 10 | 12 |
| F3 | 140 | 35 | 27 | 43 | 16 | 18 |
| F4 | 96 | 24 | 21 | 27 | 6 | 8 |
A tizenhat idő összege 516 másodperc, a teljes átlag 32,25. F4 a megadott készletben a legkisebb átlagot és legkisebb zajkülönbséget adja. Ez a szintetikus sorok jellemzése. Nem állítja, hogy a címke valós használatban gyorsabb, vagy hogy az eltérés statisztikailag igazolt. A nyers számok mesterséges eredete a kedvező sorrendtől függetlenül megmarad.
Az átlag önmagában el is rejthet fontos különbséget. Két eltérő négyes készlet azonos átlag mellett más terjedelmet vagy zajhelyzeti különbséget adhatna. A jelen példában ezért a sorok több jellemzőjét tartjuk meg. A marketinges ne válassza utólag kizárólag azt a mutatót, amely a kedvelt változatot hozza ki legjobbnak. A tényleges döntési szabályt az adatgyűjtés előtt kellene rögzíteni.
Főhatásnak látszó kontrasztok, teljes szintátlagokkal
A szintátlag az adott tényező egy szintjéhez tartozó futássorátlagok átlaga. Például A1-hez F1 és F2 tartozik: negyven és harminc átlaga harmincöt. A2-höz F3 és F4 tartozik, harmincöt és huszonnégy átlaga 29,5. A kontraszt itt a második szint átlaga mínusz az elsőé. Negatív érték a saját másodperces válasznál kedvezőbb irányt jelez, önálló hatásbizonyítás nélkül.
A kontraszt nem minden esetben tiszta főhatás
A / HelyA1: 35; A2: 29,5. Ebben a tervben A hatása és a BC-kölcsönhatás nem különíthető el.−5,5 mpB / RendezésB1: 37,5; B2: 27. B és az AC-kölcsönhatás ezen a négy beállításon összekeveredik.−10,5 mpC / KeretszínC1: 32; C2: 32,5. A C-oszlop az AB-szorzat ellentettje, ezért ez nem bizonyított önálló színhatás.0,5 mp

| Tényező | 1. szinthez tartozó sor | 1. szint átlaga | 2. szinthez tartozó sor | 2. szint átlaga | 2 mínusz 1 |
|---|---|---|---|---|---|
| A | F1 és F2 | 35 | F3 és F4 | 29,5 | −5,5 |
| B | F1 és F3 | 37,5 | F2 és F4 | 27 | −10,5 |
| C | F1 és F4 | 32 | F2 és F3 | 32,5 | 0,5 |
Ha csak főhatásos, összeadó munkamodellt használnánk, az A2/B2/C1 kombinációt jelölnénk további vizsgálatra. A becsült átlag 29,5 + 27 + 32 − 2 × 32,25 = 24 másodperc. Ez most a már szereplő F4 sora. A modell számtani egyezése nem új bizonyíték, hiszen ugyanabból a telített kis tervből számoltuk. Különösen fontos, hogy a tényezők kölcsönhatása ne tűnjön el a magyarázatból.
Mi keveredik össze ebben az L4-tervben?
A Minitab interakciós dokumentációja leírja, hogy az oszlophoz rendelt főhatás összekeveredhet más oszlopok kölcsönhatásával. Ebben a saját L4-ben az 1. szintet mínusz egynek, a 2. szintet plusz egynek kódolva C minden sorban az A és B szorzatának ellentettje. Az AB-kölcsönhatás oszlopa ezért C-től nem különíthető el.
Ugyanígy az AC és B, valamint a BC és A is összekeveredik. A C két szintje közötti félmásodperces kontraszt így nem bizonyítja, hogy a keretszínnek önmagában fél másodperc a hatása. Nagyobb, eltérő terv nélkül több lehetséges hatásmagyarázat ugyanilyen sorátlagokat adhat. A zajhelyzetenkénti ismétlés segít a saját válaszok jellemzésében, de nem hoz létre hiányzó belső tényezőkombinációkat.
A kölcsönhatás tartalmilag azt jelentené, hogy például az adatblokkok előnye a felső és alsó elhelyezésnél eltér. Ennek gyanújánál nem elég magabiztosabban főhatásnak nevezni a B-kontrasztot. Olyan következő terv szükséges, amely a kérdéses hatást elkülöníthetővé teszi. A vizsgálat szűkössége vállalható lehet első tájékozódásra, ha az átadás nem ígér többet, mint amit a terv azonosítani tud.
Jel-zaj arány ugyanabból a teljes nyers készletből
A Minitab képletleírása azokban az esetekben, amikor a kisebb válasz kedvezőbb, a négyzetek számtani átlagának tízes alapú logaritmusának mínusz tízszeresét használja. A saját pozitív időknél előbb négyzetre emeljük a négy választ, összeadjuk és néggyel osztjuk. Ebből számoljuk a jel-zaj arányt. Ebben az értékelésben a nagyobb S/N kedvezőbb; a negatív számok közül a kevésbé negatív a nagyobb.
| Sor | Négyzetek összege | Négyzetek átlaga | Saját S/N, kerekítve |
|---|---|---|---|
| F1 | 6600 | 1650 | −32,175 dB |
| F2 | 3704 | 926 | −29,666 dB |
| F3 | 5160 | 1290 | −31,106 dB |
| F4 | 2344 | 586 | −27,679 dB |
F4 e számítással is a legkedvezőbb saját sor. A mutató nem százalékos konverzió, és a decibelkülönbség nem másodpercek egyszerű különbsége. Az egységet a teljes számításban következetesen másodpercnek tartjuk; más időegységre váltva a logaritmikus szint is változna. A rangsor és a módszer határának megértése fontosabb, mint a három tizedes látszólagos pontossága. A szintetikus készletből továbbra sem lesz megfigyelt robusztus termék.
Külön megerősítő készlet, új megfigyelésazonosítókkal
A NIST megerősítő futásokról szóló útmutatója a kiválasztott beállítás újbóli vizsgálatát akkor is indokoltnak tartja, ha már szerepelt a tervben. A saját következő nyolc szám szintén mesterséges. Két beállításhoz, ugyanahhoz a két zajhelyzethez és két ismétléshez tartozik. A cél a korábbi becslés és az új eredmény összevetésének bemutatása, nem tényleges kísérleti megerősítés állítása.
A modellbecslés és az új saját számok eltérhetnek
- Jelölt összeadó modellbecslése
- 24 mpA2/B2/C1: 29,5 + 27 + 32 − 2 × 32,25. Ugyanaz az F4-ben megadott átlag.
- G2 új saját átlaga
- 26 mp22, 24, 28 és 30 átlaga. Két másodperccel több a modellbecslésnél.
- G1 új alapátlaga
- 41 mp33, 35, 47 és 49 átlaga. A G1–G2 különbség 15 másodperc, továbbra is szintetikus adatból.

| Új készlet | Teljes beállítás | N1/r1 | N1/r2 | N2/r1 | N2/r2 | Átlag | N2 mínusz N1 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| G1 | Korábbi alap: A1/B1/C1 | 33 | 35 | 47 | 49 | 41 | 14 |
| G2 | Jelölt: A2/B2/C1 | 22 | 24 | 28 | 30 | 26 | 6 |
A jelölt új szintetikus átlaga két másodperccel nagyobb a 24-es modellbecslésnél. A saját új alap és jelölt különbsége tizenöt másodperc, 41 mínusz 26. Ez nem bizonyított hatás és nem statisztikai intervallummal kiegészített becslés. A bemenetből kiszámolt eltérés azt mutatja meg, miért nem szabad az eredeti táblázat 24-es számát minden későbbi helyzet biztos eredményének nevezni.
Valódi megerősítésnél az adatfelvétel körülményeit és a célhoz tartozó elfogadási feltételt is előre rögzítenénk. A környezet megváltozása, a rossz tényezőbeállítás vagy egy hiányos modell eltérést okozhat. A két ismétlés zajhelyzetenként ebben a munkalapban szemléltető darabszám; nem állítjuk minden termékre elegendő mintának. A további tervet az érdemi bizonytalanság és a döntés kockázata alapján kell kiválasztani.
A teljes ráfordítás és a megtakarítás valódi köre
A kisebb alapterv nem jelenti, hogy a teljes vizsgálat mindig rövidebb vagy olcsóbb. A saját becslés az előkészítést, elemzést és a megerősítő készletet is tartalmazza. A tizenhat alapválasz és nyolc megerősítő válasz együtt huszonnégy szintetikus megfigyelés. A munkaterv ezek későbbi fizikai előállításának becslése, nem ténylegesen eltöltött kutatási idő.
| Feladat | Teljes saját egység | Perc | Következő kimenet |
|---|---|---|---|
| K1 | Anyag- és feltétel-előkészítés | 25 | Azonosított tényezőszintek és két zajhelyzet |
| K2 | Tizenhat alapmegfigyelés, egyenként három perc | 48 | Teljes nyers készlet |
| K3 | Terv- és számításellenőrzés | 35 | Átlag, S/N és összekeveredési korlát |
| K4 | Nyolc megerősítő megfigyelés, egyenként három perc | 24 | Új készlet külön az eredeti adattól |
A terv 132 perc. Saját 12 000 Ft-os belső óraköltséggel 26 400 Ft a munkaköltség-egyenérték. Huszonnégy mintapéldányt darabonként 90 Ft-tal számolva további 2160 Ft, együtt 28 560 Ft. Nincs benne résztvevőtoborzás, megfelelő mérőeszköz vagy valós emberi kutatás költsége. Ezért nem teljes kutatási árajánlat, és nem a forrásokból átvett általános módszerár.
A huszonnégy megfigyelés kevesebb a teljes nyolckombinációs alapmodell harminckét válaszánál, de a két kör nem azonos bizonyítékot ad. Az összevetésből nem vezetünk le általános huszonöt százalékos költségelőnyt. A teljesebb tervhez is tartozhatna megerősítés, és az összekeveredés miatt újabb vizsgálat válhat szükségessé. A módszert az azonosítható kérdéshez kell választani, nem kizárólag a kedvezőbbnek látszó darabszámhoz.
Nyolc teljes elfogadási eset a saját tervhez
A következő készlet a számítási és értelmezési munkalapot ellenőrzi. A megfelelő állapot itt nem valódi kísérleti siker. Azt jelenti, hogy a megadott következtetés illik a teljes szintetikus készlethez és a terv határához. A tényleges emberi leolvasás utolsó sora továbbra is nem vizsgált, mert sem résztvevő, sem mérés nem volt.
| Eset | Teljes bemenet | Elvárt következtetés | Kapott saját állítás | Állapot |
|---|---|---|---|---|
| T1 | A, B és C teljes L4-oszlopa | Minden szintpár egyszer szerepel | Mindhárom oszloppárban ez látszik | Megfelelő |
| T2 | Négy beállítás, két zaj és két ismétlés | Tizenhat alapválasz | Minden nyers szám szerepel | Megfelelő |
| T3 | F4 teljes számsora | 24-es átlag, hatos zajkülönbség | A két értéket külön közli | Megfelelő |
| T4 | C és AB kódolt oszlopa | Ne legyen elkülönített színhatás | A 0,5-et tiszta színhatásnak nevezi | Hibás |
| T5 | F4 S/N-értéke | A kevésbé negatív a nagyobb | A −27,679-et kedvezőbbnek értékeli | Megfelelő |
| T6 | G2 új négy száma | 26-os átlag, eltérés a becsléstől | Az új eredményt külön megtartja | Megfelelő |
| T7 | Három tényezőből csak négy kombináció | Ne állítson teljes kombinációs lefedést | Mind a nyolc belső beállítást vizsgáltnak nevezi | Hibás |
| T8 | Valós címkeleolvasás | Megfigyelt emberi eredmény | Nem történt ilyen kutatás | Nem vizsgált |
Öt megfelelő, két hibás és egy nem vizsgált eset szerepel. T4 és T7 javítása a terv azonosíthatósági és lefedési határának visszaállítása. Több tizedes vagy látványosabb főhatásábra nem oldaná meg őket. T8 tényleges megvalósításához új, megfelelő emberi kutatási protokoll kellene. Az oktatási munkalap addig a tervezés és a számolás következetességét igazolhatja, nem a címke valós üzleti értékét.
Két külön hatásmodell pontosan ugyanazt a négy sort adhatja
Az összekeveredés nem pusztán óvatossági kifejezés. Két konkrét számtani modell megmutatja, hogy ugyanaz a teljes L4-készlet eltérő magyarázattal is összeegyeztethető. A következő számítás a négy sor átlagát vizsgálja, nem az ismétlések teljes véletlen modelljét. A tényezőszintek kódolása továbbra is mínusz egy és plusz egy. A modellek mesterséges ellenpéldák, nem a címkeleolvasásból becsült és szakmailag igazolt összefüggések.
Az első modellben az állandó 32,25, az A együtthatója −2,75, a B-é −5,25 és a C-é 0,25. Kölcsönhatási tag nincs. A másodikban az állandó, az A és a B együtthatója változatlan, viszont C együtthatója 5,25, és az A-szor-B tag együtthatója 5. A kódolt tényező értékét a saját együtthatójával szorozzuk, majd a tagokat összeadjuk. A két modell tehát más színhatást és más kölcsönhatást feltételez.
Az eredeti négy sorban C mindig az AB-szorzat ellentettje. Ezért a második modell 5,25-ször-C és 5-ször-AB tagja együtt ugyanazt adja, mint az első modell 0,25-ször-C tagja. A két magyarázat ezen a négy ponton számtanilag megkülönböztethetetlen. Az összes nyolc belső kombinációra kiszámolt alábbi táblában viszont a kihagyott pontoknál eltérnek. Ezeket a pontokat a saját alapadat nem vizsgálta.
| Teljes kombináció | Az L4-ben szerepel? | Első modell szerinti átlag | Második modell szerinti átlag | Állítási határ |
|---|---|---|---|---|
| A1/B1/C1 | Igen, F1 | 40 | 40 | Ugyanarra a megadott sorátlagra illenek |
| A1/B1/C2 | Nem | 40,5 | 50,5 | Két eltérő, nem vizsgált modellkimenet |
| A1/B2/C1 | Nem | 29,5 | 19,5 | Két eltérő, nem vizsgált modellkimenet |
| A1/B2/C2 | Igen, F2 | 30 | 30 | Ugyanarra a megadott sorátlagra illenek |
| A2/B1/C1 | Nem | 34,5 | 24,5 | Két eltérő, nem vizsgált modellkimenet |
| A2/B1/C2 | Igen, F3 | 35 | 35 | Ugyanarra a megadott sorátlagra illenek |
| A2/B2/C1 | Igen, F4 | 24 | 24 | Ugyanarra a megadott sorátlagra illenek |
| A2/B2/C2 | Nem | 24,5 | 34,5 | Két eltérő, nem vizsgált modellkimenet |
Az első modell a vizsgált F4-et jelöli legkedvezőbbnek, a második a nem vizsgált A1/B2/C1 kombinációhoz ad még kisebb számot. Egyiket sem hirdetjük ki a termék igazolt viselkedésének. A példa azt bizonyítja, hogy a négy sor pontos illesztése önmagában nem választja ki a helyes magyarázatot. A hiányzó pontokra vonatkozó biztos optimumállítás tehát olyan tudást követelne, amely nincs meg a leltárban.
Egy következő tervben célzottan felvehetők a magyarázatokat elválasztó kombinációk, vagy teljesebb tényezős vizsgálat készülhet. A választás a szakmai kérdéstől és a feltételezett kölcsönhatásoktól függ. Nem állítunk minden projektnek kötelező egyetlen bővítési receptet. A szükséges változtatás viszont világos: új megfigyelési feltételt kell létrehozni, amelyben a jelenleg összekeveredő oszlopok eltérő bizonyítékot adhatnak. Ugyanazt a négy sort újra elnevezni nem oldaná fel a problémát.
Hiányzó vagy érvénytelen válasz mellett a tervet is újraértékeljük
Ha valós végrehajtásban F3 egyik eredménye hiányozna, nem lehet automatikusan az ugyanahhoz a sorhoz tartozó másik számot bemásolni helyette. Az ismétlésnek önálló megfigyelésnek kellene lennie. A hiányzó cella és az oka maradjon látható. Az elemzéshez választott eljárásnak kezelnie kell a megváltozott készletet; a teljes tizenhat értékre bemutatott átlagokat és S/N-számokat nem szabad változatlanul ráírni egy hiányos adattáblára.
A hibás beállítás más eset. Ha F3-nál a vörös keret helyett fekete keretet használtak volna, a tényleges tényezőkombináció térne el a tervtől. A megadott F3-azonosító önmagában nem javítaná ki az eltérést. A végrehajtó rögzítse, mit állított be valójában, és a felelős döntsön az újravégzésről vagy más szakmailag indokolt kezelésről. A kedvezőnek látszó eredmény nem indok az eltérés elhallgatására.
Hasonlóan fontos az időmérés szabálya. Helyes azonosításig mért időről beszélünk, ezért a téves válasznál megállított óra nem ugyanilyen adat. A valódi kutatási tervnek előre kezelnie kellene a hibás választ, a megszakítást és a maximális feladatidőt. A jelen szintetikus készletben mind a tizenhat válaszértéket helyes azonosításhoz rendeltük, ezért ezekre nincs külön kapott emberi eredmény. A teljes számtani munkalap nem helyettesíti e végrehajtási feltételek kidolgozását.
Az átadáskor a nyers adat és a tényezőbeállítás együtt legyen meg. A puszta sorátlagból később nem ellenőrizhető, melyik zajhelyzethez tartozott egy szélső érték, vagy melyik ismétlés maradt ki. A szintetikus F3 például nagyobb N2–N1 különbséget mutat, mint F4. Ha csak a teljes átlagokat őriznénk meg, a környezeti érzékenységre vonatkozó kérdés nehezebben rekonstruálható volna. A nyers készlet megőrzése ezért a módszertani tisztaság része.
A statikus válaszhoz illő értékelést választunk
A saját címkefeladatban nincs felhasználó által változtatott célszint, amelyet a válasznak arányosan követnie kellene. Ugyanazt a helyes azonosítást szeretnénk a megadott körülmények között. Ezért statikus, „kisebb a kedvezőbb” S/N-képletet szemléltetünk. A módszertani forrás más célhoz más képletet is megkülönböztet. Nem lenne helyes mindegyik válaszra automatikusan ezt az egyet ráírni pusztán azért, mert a példában kedvező sorrendet ad.
A kisebb idő csak a helyes válasz feltételével érték. A pontosság, a megtalálhatóság és a környezethez való alkalmazkodás együttes döntési kérdést adhat. Egy valós vizsgálatban e feltételeket előzetesen kellene közösen megadni, és eltérő választ külön elemezni. Az időadat S/N-mutatója nem tartalmazza automatikusan a hibaarányt, a hozzáférhetőséget vagy az ügyfél számára hasznos összes tulajdonságot. A teljes döntési feltétel ezért a táblán kívül is megmarad.
A munkalapot átvevő elemző előbb a válasz jelentését és a tervet ellenőrizze, csak utána számolja a mutatót. Az algoritmus képes hibátlanul feldolgozni olyan számokat is, amelyek eltérő feladatvéget vagy mértékegységet kevernek. A pontos logaritmikus eredmény ekkor rosszul meghatározott kérdést ír le. A terv, a nyers adat és a következtetés kapcsolatának ellenőrzése nem váltható ki egyetlen szoftveres eredménytáblával.
Gyakori kérdések a Taguchi-tesztelésről
Ha egyszerre három dolgot változtatok, az már Taguchi?
A módszerhez meghatározott tényezőszintek, megfelelő futásterv és azonosítható következtetés kell. Három tetszőleges változatcsomag összevetéséből az egyes elemek hatása nem feltétlenül fejthető vissza. A saját L4 éppen azt mutatja, hogy még ortogonális tervben is összekeveredhetnek a főhatások és kölcsönhatások.
A zajtényező ugyanaz, mint a mérési hiba?
Nem feltétlenül. Zajtényező lehet a termék használati körülménye, amelyet üzemszerűen nem tudunk ugyanúgy kézben tartani. A vizsgálatban ennek megadott szintjeit elő kell állítani. A mérőeszköz pontatlansága és az eljárási hiba külön gond lehet. A kettőt nem helyettesítjük ugyanazzal az általános „zaj” szóval a próbatervben.
A legjobb sor megerősítés nélkül bevezethető?
A készletben kedvező sor további vizsgálat jelöltje lehet. A megismételt eredmény, a környezet, a pontosság és az üzleti feltételek külön számítanak. A saját példában az új jelöltátlag 26, miközben a modell 24-et adott. A különbséget megőrizzük, és egyik szintetikus számot sem állítjuk valódi termékeredménynek vagy biztos jövőbeli teljesítménynek.
Források és szerkesztési megjegyzés
- NIST: Taguchi-tervek, belső és külső tényezők
- Minitab: ortogonális terv, tényező és futás
- Minitab: összekeveredő főhatások és kölcsönhatások
- Minitab: statikus jel-zaj arány számítása
- NIST: megerősítő futások
A forrásokat a feltüntetett frissítéskor ellenőriztük. A számpéldák oktatási minták, a javasolt ellenőrzőlisták szerkesztői útmutatók. A platformok működése és elnevezése változhat.
Vissza az összes fogalomhoz · Szerkesztési elvek · Javítást javaslok ehhez a szócikkhez
